12. rész

Sziasztok!=) Nos itt a 12. rész, kicsit gyenge lett, de rengeteg izgalmas ötleteim vannak, amire garantálom, hogy nem fogtok számítani :*

*Anne szemszöge*

Fura érzés fogott el mikor megláttam Lanát és Justint együtt. Annyira aranyosak voltak. Mintha Justin tudná, úgy viselkedik.

-          Anne mikor akarod elmondani? – súgta a fülembe Teresa.

-          Most.

Vettem egy mély levegőt, majd kifújtam az orromon.

-          Justin tudnánk négyszemközött beszélni?

-          Persze. – mosolygott rám.

Aggódó tekintettel figyelte az arcomat. Fogalmam sincs, hogyan fogom neki elmondani. Féltem. Mi van ha megtagadja? Ha nem akarja majd Lanát?

-          Mi a baj Anne? – fogta meg a kezemet.

-          Justin..  tudod mikor 3 évvel ezelőtt lefeküdtünk. – nyeltem egy nagyot. – Nos nem védekeztünk. És Lana tőled van. – tértem egyből a lényegre.

Justin egy ideig csak nézett, majd láttam ahogyan behunyja a szemét, és szabály szerűen eldőlt.

-          Justin! Justin! – guggoltam le mellé, majd megütögettem az arcát. – Teresa! Segíts! – kiabáltam.

A barátnőm mintha, megérezte volna, hogy baj lesz s röpke pillanatok alatt itt termett mellettem.

Belefektettük Justint az ölembe, s vizes borogatást tettünk a homlokára. Óvatosan kinyitotta a szemét, majd megpróbált felülni. Mindenre számítottam, de erre nem. Most komolyan elájul? A hatalmas Justin Bieber elájul?

Felállt a földről, majd Lanához ment. Kivette a babakocsiból, és átvizsgálta. Lana elégé élvezte.

-          Ő a lányom? – kérdezte.

Egy aprót bólintottam, majd odasétáltam melléjük. Elvettem Justintól a babát, s odaadtam neki a cumiját.

-          Haza vihetem? – kérdezte Justin.

-          Tessék? – hőköltem fel.

-          Haza vihetem? – kérdezte ismét.

-          Miért? – csodálkoztam.

-          Mert az én gyerekem is. – forgatta meg a szemét.

-          Justin tudsz egy 3 éves gyerekre vigyázni? Én nem hiszem. Inkább gyere el hozzánk, s amíg meg nem tanulod hogyan kell vele foglalkozni addig csak nálunk találkozhattok. Rendben? – néztem rá bociszemekkel.

-          A 3 neked jó? – nézett az órájára.

-          Igen. – mosolyogtam önelégülten.

-          Akkor most megyek. – jött közelebb hozzánk, majd egy apró puszit nyomott Lana arcára. – Viszlát. – intett nekem.

*Justin szemszöge*

Egyszerűen nem tudom felfogni, hogyan lehet gyerekem. Selena mit fog hozzá szólni? Vagy a rajongók? A média kicsinálná Annet, mag Lanát is. Ezért egy darabig még titokban szeretném tartani.

Hazamentem, majd ruháimtól megszabadulva lezuhanyoztam. Felfrissültem. Kiszálltam, majd gondosan belőttem a hajamat, s felöltöztem. Elmentem egy közeli Baby boltba, ahol az eladókat kiidegeltem:

-          Akkor ez biztos jó lesz? – kérdeztem meg vagy már harmadjára.

-          Egy 3 éves kislányak tökéletes lesz. – erőltetett felém egy mosolyt.

Összeszedtem egy halom cuccot, majd 4 táskával elindultam Anne házájékhoz. Leparkoltam, majd a cuccokat kiszedtem a csomagtartóból. Felkocogtam a lépcsőn, s becsengettem.

-          Megyek! – kiabált ki Anne.

Nagy mosollyal az arcán nyitott ajtót. Végignéztem rajta. Meggyötörtnek tűnt, sőt itt-ott bébiétel is volt rajta.

-          Justin te ugye mos nem ide akarsz költözni? – nevetett fel.

-          Ezt Lanának hoztam. – toltam át a kezébe a csomagokat.

-          Te vásároltál neki? – hallatszott a döbbenet a hangján.

-          Persze. De fogalmam sincs mi kell egy 3 éves kislánynak, így ezeket hoztam.

-          Köszönjük Justin. – mosolygott rám.

Így 3 ével később is úgy gondolom elbűvölően néz ki. Még lehányt ruhába is szép.

Beljebb invitált, majd leültetett a kanapéra. Jobban körülnéztem, majd megpillantottam egy néger kisfiút.

-          Anne őő úgye.. – kezdtem bele.

-          Nem, Tersáé. – nyomott a kezembe egy narancslevet.

Hatalmas kő esett le a szívemről. Így is elég, hogy segíteni szerettem volna, de tönkretettem az életét egy gyerekkel, nem hogy még egy van neki.

-          Anya! – totyogott ki a szobából Lana.

-          Tud beszélni? – fordultam egyből Anne felé.

-          Justin 3 éves. – nevetett föl.